A
kör középpontja (•)
Volt
egyszer egy arc amiről sok
ezer könny hullott ezekben gondolatok voltak fájdalmas gondolatok mindegyikben
1 titok... mert hogy a könnyeinek a magyarázata ..titok volt ..minden az egész történet
egy titok.... bar minden igaz volt .. most is igaz örökké igazi lesz
ez
a titok szol egy lányról .. aki annyira naiv elveszett de valahol mégis talpra
esett egy biztos nem erre a világra való .egyszerre volt a minden És a semmi..
utalt dolgokat amit amúgy szeretett meg nem értendő volt.. senki nem értette.. ez őt sosem zavarta később rájött majd a lány h ez felemészti belülről .. ez ami lett .. nem tudta mi ez ..embernek
hívják ezt is ? Vagy ezt mar csak kosza lélek?
Minden
barátjának szólított ember kihasználta elcsíptek belőle valamit ...ami másnak nem adatott meg..
majd megölték minden egyes irigy gondolatokkal .. a gúny tekintettel .. o ezt
mind látta észrevette mindezt de nem érdekelte .. valamiért nem fájt neki csak
2 percig minden semise fájt neki ..de egy gyengéje viszont volt ..igazan sose
szeretett...
●●●●
Ez
a lány mindig és mindenkiben a szeretettet kereste mindig azt hitte megtalálta .. de átverés volt minden
Az
egész élete egy csupán drazsé tollal lerajzolt megszerkesztett kor volt ennyi
nem több .. de nem is kevesebb ez bizony nem csak egy kor .. ez a kör az o élete
.. o tervezte o alakította bar ismerte tudta
nem jó . .mégse tervezte át ..mindig meg találta a kör középpontját majd rájött
a kor nem a középponttól lesz kor hanem a külső
vonaltól ha mindig a középpont lenne amitől össze áll a forma nem lennének formák
erre rájött
de attól o mindig a középpontot kereste a szerethetőt és a szerethetetlent szerette .. minden egyes alkalommal..
most azt gondolhatod miért ??miért ilyen ? Értsd meg.. milyen volt .. nem érted
mi? Nem baj. . .majd rájössz o szeretett
de nem úgy mint más neki nem fajt h ha elhagytak ..hisz ismerte a körét ..és ha
ismered az élet pályád ..h mindig lesz egy középpontod nem félsz ..és ha neked
mindig lesz egy formád ami sosem változik ..hisz le van drazsé tollal rajzolva
sosem fogsz félni ..és semisem fog fájni hisz mi fájna ..mindig lesz valamid ...
de nem tudta h egyszer majd a minden ..az lesz a vége.. .
Mikor
minden lesz és egyszerre semmi akkor jön rá ..hogy azt a mindenséget ugyan
senki nem tudta betölteni .. de O sem ..talán eddig sosem engedtem elérhetetlen
volt ... és mikor akarta ..O nem akarta .. O ugyanolyan volt .. mint a lány ..az
elérhetetlen tökéletesség..
Tökéletesség?
Nem volt tökéletes sőt mindig
hibázott de olyan őszinte
művészi
elvont egyszerre nőies
kifinomult gyenge ..törékeny és egyszerre önző lelki
hulladék erős és férfias
..mint akinek a lelket két részre osztottak....
De
ez mind nem számított amilyen volt hisz senki nem vette észre a szája sarkában
meg bújó mosolynak és hatalmas mandula szemében lévő gondolat és sötét szín kavalkád miatt..
Ha
elkergetett valakit, ..azt más tette meg
mégis ő volt
Az
árva végül mindig Ő volt.sosem
sajnáltak ajnározták. tudtak milyen mégis szerették. Bár de nem sajnálkoztak.
Ő volt maga a báj, a tökéletesség az ellenállhatatlan
az álom maga. Aki mindenki akart o a múlt a jelen és a jövő. és ha van ,ha lesz tovább … akkor azt is
megtestesíti... de vannak, kívül állok gusztustalan emberek akik azok
közé tartoznak akik örülten szeretik ..féltékenyek ..ölni tudnának a tökéletességért,
egy pillantásáért, ami annyi mindet rejt, egy-egy elcsent csókért, egy - egy
ittas éjbe bújt titokér néha azt erezte...
O
de vannak a sötét lelkűek
akik ezekről mind tudnak És
undokul ezt mind ki is használják..
"O
DE MIÉRT RADÍROZOD A KÖRÖM?! "
kiabált
fel egyszer álmában. és ezt honnan tudom? Ott voltam. hogy miért?! én sem tudom
.. csupán én hozza tartozok .. én sosem akartam hozza tartozni ... de elmesélem
..a titkát ..rájössz mindenre ígérem bar Én titkot nem mondhatok de szavak közt
el suttogom..
A
lány lelke.