A kor kozeppontja (•)

A kör középpontja (•)

Volt egyszer egy arc amiről sok ezer könny hullott ezekben gondolatok voltak fájdalmas gondolatok mindegyikben 1 titok... mert hogy a könnyeinek a magyarázata ..titok volt ..minden az egész történet egy titok.... bar minden igaz volt .. most is igaz örökké igazi lesz

ez a titok szol egy lányról .. aki annyira naiv elveszett de valahol mégis talpra esett egy biztos nem erre a világra való .egyszerre volt a minden És a semmi.. utalt dolgokat amit amúgy szeretett meg nem értendő volt.. senki nem értette.. ez őt sosem zavarta később rájött   majd a lány h ez felemészti belülről .. ez ami lett .. nem tudta mi ez ..embernek hívják ezt is ? Vagy ezt mar csak kosza lélek?

Minden barátjának szólított ember kihasználta elcsíptek belőle valamit ...ami másnak nem adatott meg.. majd megölték minden egyes irigy gondolatokkal .. a gúny tekintettel .. o ezt mind látta észrevette mindezt de nem érdekelte .. valamiért nem fájt neki csak 2 percig minden semise fájt neki ..de egy gyengéje viszont volt ..igazan sose szeretett...

●●●●

Ez a lány mindig és mindenkiben a szeretettet kereste mindig azt hitte megtalálta  .. de átverés volt minden

Az egész élete egy csupán drazsé tollal lerajzolt megszerkesztett kor volt ennyi nem több .. de nem is kevesebb ez bizony nem csak egy kor .. ez a kör az o élete .. o tervezte o alakította  bar ismerte tudta nem jó . .mégse tervezte át ..mindig meg találta a kör középpontját majd rájött a kor nem a középponttól lesz kor hanem a külső vonaltól ha mindig a középpont lenne amitől össze áll a forma nem lennének formák erre rájött 

de attól o mindig a középpontot kereste a szerethetőt és a  szerethetetlent szerette .. minden egyes alkalommal.. most azt gondolhatod miért ??miért ilyen ? Értsd meg.. milyen volt .. nem érted mi? Nem baj. . .majd rájössz  o szeretett de nem úgy mint más neki nem fajt h ha elhagytak ..hisz ismerte a körét ..és ha ismered az élet pályád ..h mindig lesz egy középpontod nem félsz ..és ha neked mindig lesz egy formád ami sosem változik ..hisz le van drazsé tollal rajzolva sosem fogsz félni ..és semisem fog fájni hisz mi fájna ..mindig lesz valamid ... de nem tudta h egyszer majd a minden ..az lesz a vége.. .

Mikor minden lesz és egyszerre semmi akkor jön rá ..hogy azt a mindenséget ugyan senki nem tudta betölteni .. de O sem ..talán eddig sosem engedtem elérhetetlen volt ... és mikor akarta ..O nem akarta .. O ugyanolyan volt .. mint a lány ..az elérhetetlen tökéletesség..

Tökéletesség? Nem volt tökéletes sőt mindig hibázott de olyan őszinte művészi elvont egyszerre nőies kifinomult gyenge ..törékeny és egyszerre önző lelki hulladék erős és férfias ..mint akinek a lelket két részre osztottak....

De ez mind nem számított amilyen volt hisz senki nem vette észre a szája sarkában meg bújó mosolynak és hatalmas mandula szemében lévő gondolat és sötét szín kavalkád miatt..

Ha elkergetett valakit, ..azt más tette meg  mégis ő volt

Az árva végül mindig Ő volt.sosem sajnáltak ajnározták. tudtak milyen mégis szerették. Bár de nem sajnálkoztak.

Ő volt maga a báj, a tökéletesség az ellenállhatatlan az álom maga. Aki mindenki akart o a múlt a jelen és a jövő. és ha van ,ha lesz tovább … akkor azt is megtestesíti... de vannak, kívül állok gusztustalan emberek akik azok közé tartoznak akik örülten szeretik ..féltékenyek ..ölni tudnának a tökéletességért, egy pillantásáért, ami annyi mindet rejt, egy-egy elcsent csókért, egy - egy ittas éjbe bújt titokér néha azt erezte...

O de vannak a sötét lelkűek akik ezekről mind tudnak És undokul ezt mind ki is használják..

"O DE MIÉRT RADÍROZOD A KÖRÖM?! "

kiabált fel egyszer álmában. és ezt honnan tudom? Ott voltam. hogy miért?! én sem tudom .. csupán én hozza tartozok .. én sosem akartam hozza tartozni ... de elmesélem ..a titkát ..rájössz mindenre ígérem bar Én titkot nem mondhatok de szavak közt el suttogom..

A lány lelke.